📚 Vizsgabank

○ B. a befektetési vállalkozásokról és a befektetési szolgáltatásokról szóló törvény (Bszt.)

○ C. a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény (MNB tv.)

○ A. a tőkepiacról szóló törvény (Tpt.)

○ C. az Alaptörvény

○ A. a befektetési szolgáltatási tevékenységre valamint a szabályozott piacokra és multilaterális kereskedési rendszerekre vonatkozó irányelv (MiFID)

○ C. nincs olyan uniós norma, amely a piaci visszaéléseket szabályozná

○ B. a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben (Bszt.)

○ C. a tőkepiaci törvényben (Tpt.)

○ B. Nem.

○ C. Kizárólag akkor, ha a Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti hatóság ezt egyedi határozatával előírja.

○ A. Az Alaptörvény.

○ C. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény (Fttv.).

○ A. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény (Fttv.).

○ B. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény (MNB tv.).

○ A. A befektetési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó szabályokat.

○ C. A Magyar Nemzeti Bank által a befektetési vállalkozásokkal szemben, a rájuk vonatkozó törvényi kötelezettségek megsértése esetén alkalmazható lényeges szankciókat.

○ A. A multilaterális kereskedési rendszer működésének alapvető feltételeit.

○ C. A tőzsde működésének alapvető feltételeit.

○ A. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó általános szabályokat.

○ B. A piaci visszaélések megakadályozására vonatkozó alapvető szabályokat.

○ A. Tpt.

○ B. Bszt.

○ A. A pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának fenntartása.

○ C. Magyarország hivatalos pénznemében bankjegy- és érmekibocsátás.

○ A. A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni.

○ B. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.

○ A. Az MNB közkereseti társaságban működő gazdasági társaság.

○ B. Az MNB a bankok bankja, jogi formája nincs.

○ A. A 2001. évi CXX. Törvény azaz a Tőkepiaci törvény (Tpt.) hatálya alá tartozik.

○ B. A 2013. évi CCXXXVII. Törvény azaz a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) hatálya alá tartozó hitelintézetek kizárólagos joga.

○ B. az opció

○ C. a deviza

○ A. a jegyzési jogot biztosító kötvény

○ C. a közraktárjegy

○ B. a kamatozó részvény

○ C. a közraktárjegy árujegy része

○ B. a befektetési alapkezelő

○ C. a befektetési alap letétkezelője

○ A. a szavazatelsőbbségi részvényét

○ C. a kincstárjegyét

○ B. részvénynek

○ C. kötvénynek

○ A. tagsági jogról

○ C. dologra vonatkozó tulajdonjogról

○ A. tagsági jogról

○ C. dologra vonatkozó tulajdonjogról

○ B. hiteljogviszonyról

○ C. dologra vonatkozó tulajdonjogról

○ A. dologra vonatkozó tulajdonjogról

○ C. tagsági jogról

○ A. tagsági jogról

○ B. hiteljogviszonyról

○ A. a jelzáloglevél

○ B. a kincstárjegy

○ A. a részvény

○ C. a diszkont kincstárjegy

○ A. a zártkörűen működő részvénytársaság által kibocsátott részvényé

○ B. az államkötvényé

○ A. a zrt. által kibocsátott részvény

○ B. a zártkörűen forgalomba hozott kincstárjegy

○ B. a nyilvános nyíltvégű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy

○ C. az ingatlanbefektetési alap által kibocsátott befektetési jegy

○ A. A kötvény a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír.

○ B. A kötvény tagsági jogokat megtestesítő, forgalomképes értékpapír.

○ A. A kötvény kizárólag lejárat nélküli lehet.

○ B. A kötvény kizárólag lejárattal rendelkező lehet.

○ A. Kizárólag okirati formában, nyomdai úton.

○ C. Nyomdai és dematerializált formában egyaránt.

○ A. A részvény a kibocsátó részvénytársasággal szembeni követelést megtestesítő, forgalomképes értékpapír.

○ B. A részvény a részvénytársasági formában működő befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.

○ A. a részvény

○ C. a közraktári jegy

○ B. jelzáloglevelet

○ C. részvényt

○ B. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK)

○ C. A Magyar Nemzeti Bank

○ A. Nem! A részvények átruházása semmilyen körülmények között nem korlátozható.

○ B. Igen! De kizárólag az MNB, mint Felügyeleti Hatóság támogató jóváhagyásával, azaz engedélyével.

○ A. Bármelyik gazdasági társaság.

○ C. Bármelyik jogi személy.

○ A. Igen!

○ B. Csak ha az értékhatár miatt a forgalombahozatalhoz az MNB, mint Engedélyezési Hatóság engedélye szükséges.

○ A. A zártkörűen működő részvénytársaság részvényei olyan módon hozhatók forgalomba, ami a tőkepiacról szóló szabályok szerinti tájékoztató, minimum tájékoztató készítési kötelezettséget von maga után és kötelezettséget jelent a részvények későbbi időpontban történő tőzsdei bevezetésére.

○ C. A zártkörűen működő részvénytársaság részvényei kizárólag a nyilvánosan működő részvénytársaság működési formájának megváltoztatásához kapcsolódóan hozhatóak forgalomba.

○ A. A felhalmozott kamat tulajdonképpen a kötvény névértéke.

○ B. A felhalmozott kamat a kötvény kibocsátásának napja előtt esedékessé vált kamatok összessége.

○ B. Mindig a bekerülési érték, azaz jelen esetben 9.900,- Ft.

○ C. Mindig a névérték és a bekerülési átlaga, azaz jelen esetben 9.950,- Ft

○ A. A kötvény elnevezését és kibocsátásának célját.

○ B. A kötvény futamidejét, a kamatfizetési és beváltási (törlesztési) időpontokat és feltételeket.

○ A. Igen!

○ C. Csak ha a közraktár üzletszerűen foglalkozik ezzel, és egy évben több alkalommal bocsát ki közraktárjegyet.

○ A. A közraktári jegy a közraktár által fedezetlenül kibocsátott tulajdoni részesedésre vonatkozó értékpapír. Két részből, a részvényből és a kamatszelvényből áll.

○ B. A közraktári jegy a közraktár által kibocsátott zálogjegy.

○ B. Adás-vételi szerződéssel, az értékpapírt azonban nem kell a vevő birtokába adni.

○ C. Elektronikusan értékpapír transzferálás útján.

○ B. Szerepel a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett, a szabályozott piacokról készített jegyzékben.

○ C. A kereskedés központi ajánlati könyv alapján történik.

○ B. A központi értéktár a kibocsátók közreműködésével azonosítja a nyomdai úton előállított értékpapírok tulajdonosát.

○ C. Az Országos Betétbiztosítási Alap a kibocsátók közreműködésével azonosítja a nyomdai úton előállított értékpapírok tulajdonosát.

○ A. A jegyzés a forgalomba hozatal azon módja, melynek keretében a kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget ad ajánlattételre, és a beérkezett vételi ajánlatok (jegyzések) meghatározott szempontok szerint versenyeznek.

○ B. Az értékpapír jegyzésére irányuló nyilatkozatot az ajánlattételi határidő lejártáig vissza lehet vonni.

○ B. 8 nap.

○ C. 8 munkanap.

○ A. Az aukciós ajánlat feltétlen és az ajánlattételi határidő lejárta után visszavonhatatlan.

○ C. Az aukció eredményét az ajánlattételi határidő lejártát követő két munkanapon belül a kibocsátó, vagy az ajánlattevő, illetve a forgalmazó határozza meg.

○ A. A felügyeleti jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.

○ C. A Budapesti Értéktőzsde Zrt.

○ A. Kizárólag értékpapírét.

○ C. Bármely vagyontárgyét, eszközét, amelyre tulajdonosa az ISIN-azonosító kiadását kéri.

○ A. Bárhol, bármilyen kibocsátó által forgalomba hozott minden értékpapírra.

○ C. Az Európai Unió területén az Európai Unióban székhellyel rendelkező valamennyi kibocsátó által forgalomba hozott értékpapírokra.

○ B. Az egy kibocsátó által kibocsátott valamennyi értékpapír.

○ C. Az egy országban kibocsátott valamennyi értékpapír.

○ A. Értékpapír forgalomba hozatala esetén ajánlattevőnek minősül, aki a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeire vételi ajánlatot tesz.

○ C. Értékpapír forgalomba hozatala esetén ajánlattevőnek minősül, aki a zártkörűen működő részvénytársaság részvényeinek jegyzésére ajánlatot tesz.

○ B. Nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés esetén ajánlattevő az a személy, aki a korábban zárt körben forgalomba hozott értékpapírt nyilvános értékesítésre felajánlja.

○ C. Nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés esetén ajánlattevő az a személy, aki a nyilvánosan működő részvénytársaság által kibocsátott, a tulajdonában álló részvényeit befolyásszerzőnek vételre felajánlja.

○ B. az értékpapírok jegyzőjét.

○ C. a felügyeleti hatóságként eljáró Magyar Nemzeti Bankot.

○ A. A Budapesti Értéktőzsde.

○ C. A felügyeleti hatóságként eljáró Magyar Nemzeti Bank.

○ B. A befolyásszerző által igénybe vett befektetési vállalkozást.

○ C. Senkit.

○ A. a váltó

○ C. a csekk

○ B. Ha az értékpapírt a kibocsátó több alkalommal, egymást követően hozza forgalomba.

○ C. Ha az értékpapírt a Magyar Nemzeti Bank határozatában sorozatpapírnak minősíti.

○ A. Az alakuló ülést levezető ügyvéd.

○ B. A taggyűlésen a tagok egyszerű többséggel.

○ A. Befektetési jegy, közraktári jegy

○ C. Diszkont kincstárjegy, kincstári takarékjegy

○ A. A Budapesti Értéktőzsde Zrt.

○ C. A Magyar Nemzeti Bank

○ B. Nem.

○ C. Kizárólag a Pénzügyminisztérium által kiadott engedély birtokában.

○ B. Devizabelföldinek (vagy más néven rezidensnek) azokat a személyeket (természetes és jogi) nevezzük, akiknek a jövedelme a hazai fizetőeszközben, azaz forintban keletkezik.

○ C. Azt a vállalkozást és a szervezetet, amelyiknek a székhelye belföldön van, ide nem értve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót és az önfoglalkoztatót).

○ A. A kibocsátó legfőbb döntéshozó szervének ez irányú döntése alapján igen.

○ B. Csak addig, amíg az értékpapír forgalombahozatalakor készített Tájékoztató hatósági jóváhagyása még nem került az MNB által visszavonásra.

○ A. Társasági esemény az az alkalom, amikor a társaság vezetői a társaság alkalmazottai részére csapatépítő rendezvény szervezéséről döntenek, és a rendezvény nyilvános, azaz a rendezvényen a részvényesek is részt vehetnek.

○ C. Társasági esemény az az alkalom, amikor az értékpapír tulajdonosa jogosult az értékpapírhoz kapcsolódó kötelezettségek kibocsátó felé való teljesítésére. (pl. átveszi az osztalékot)

○ B. Nem, mert az értékpapír-kölcsönzés esetében a kölcsönbe vett értékpapírok a kölcsön lejáratának időpontjában visszakerülnek a kölcsönbe adóhoz.

○ C. Abban az esetben, ha a kölcsönbe vevő valamiféle ellenértéket, díjat fizet a kölcsönbe vett értékpapírok után a kölcsönbe adónak, vagy a kölcsönbeadó által meghatározott harmadik személynek.

○ B. A kibocsátó a közgyűlés felhatalmazásával a kötvényeket újra forgalombahozhatja.

○ C. A kibocsátó a kötvény tulajdonosok értékpapírszámlájáról törli a lejárt kötvény sorozatot.

○ A. A névre szóló okirati értékpapírt nem lehet sorozatban kibocsátani.

○ C. A dematerializált értékpapírt nem lehet sorozatban kibocsátani.

○ A. Zárt körben forgalomba hozni csak nyomdai formában előállított értékpapírt lehet.

○ B. Nyomdai úton előállított értékpapírt mind zárt körben, mind nyilvánosan forgalomba lehet hozni.

○ B. A dematerializált formában előállított értékpapír tartalmi kellékeit az ún. ügyfélszámla nem tartalmazza.

○ C. A dematerializált formában előállított értékpapír nyomtatott formában történő megjelenítése is értékpapírnak minősül.

○ A. Bármelyik dematerializált értékpapír a kibocsátó döntésével átalakítható nyomdai úton előállított értékpapírrá.

○ B. A dematerializált értékpapír nyomtatott formában történő előállításával nyomdai úton előállított értékpapírrá alakul át.

○ B. A dematerializált értékpapír esetében a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatait a központi értéktár tartja nyilván.

○ C. A dematerializált értékpapír esetében a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatait az MNB tartja nyilván.

○ A. Kizárólag a dematerializált értékpapír esetében.

○ C. Mindkét előállítási forma esetében.

○ A. ... kétharmadát."

○ B. ... háromnegyedét."

○ A. Az elsőbbségi részvények kizárólag dematerializált formában kerülhetnek előállításra.

○ B. Az elsőbbségi részvények kizárólag okirati formában kerülhetnek előállításra.

○ B. Az Árutőzsdei Szolgáltató semmilyen értékpapírt nem bocsáthat ki.

○ C. A KFT. jogi személy így pl. kötvény kibocsátására jogosult, melynek az előállítására a Kibocsátó döntése alapján sor kerülhet dematerializált vagy okirati formában egyaránt.

○ A. 100 ezer eurót meghaladó névértékű értékpapír kibocsátása esetén.

○ C. Akkor, ha szövetkezetből átalakuló részvénytársaság esetén a részvényeket a szövetkezet tagjainak ajánlják fel.

○ B. értékpapír átalakítás

○ C. kibocsátás

○ A. Az értékpapírok zárt körben történő forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat.

○ C. A két szabályozást együttesen kell alkalmazni.

○ A. Minden esetben az értékpapír kibocsátója.

○ B. Az értékpapír forgalmazója.

○ A. A forgalmazó bankszámlájára.

○ C. A kibocsátó házipénztárába.

○ A. Értékarányos allokáció.

○ B. Kvóta alapú allokáció.

○ A. Nem! Kizárólag nyilvánosan működő részvénytársaság által kibocsátásra kerülő értékpapírok vezethetőek be a BÉT-re.

○ C. Igen! A bevezetésre a kibocsátó Társaságot a jogszabály minden esetben kötelezi.

○ A. Igen. A közgyűlést követően a Kibocsátónak haladéktalanul kezdeményeznie kell a Tőzsdénél a részvényei bevezetését.

○ C. Igen. A közgyűlést követően a Kibocsátónak minden esetben 48 hónap belül kezdeményeznie kell a Tőzsdénél a részvényei bevezetését.

○ A. Igen, mert az általa kibocsátott értékpapírt szabályozott piacra, tőzsdére bevezették.

○ B. Igen, mert az X-Bond piacra csak Nyrt. Által kibocsátott értékpapírokat lehet bevezetni.

○ A. A 10 éves futamidejű kamatozó kötvény forgalomba hozatala esetén.

○ C. Zártvégű nyilvános befektetési alap befektetési jegye forgalomba hozatala esetén.

○ B. Korlátlan ideig.

○ C. A tájékoztató közzétételétől számított 6 hónapig.

○ A. Az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételi szerződés érvényes, de a kibocsátó, az ajánlattevő, és a forgalmazó köteles a befektetőnek okozott kárt megtéríteni.

○ B. Az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételi szerződés érvényessége megtámadható bíróság előtt, és a kibocsátó, az ajánlattevő, és a forgalmazó köteles a befektetőnek okozott kárt megtéríteni.

○ A. Egy évig.

○ B. Nyolc évig.

○ A. Igen, a magyar államnak ugyanúgy kell tájékoztatót készítenie, mint bármely más kibocsátónak.

○ C. A magyar államnak nincs ilyen kötelezettsége, a tájékoztatót helyette a forgalmazóknak kell összeállítani és közzétenni.

○ A. Miután az értékpapírt bevezették a szabályozott piacra a kibocsátónak nincs további tájékoztatási kötelezettsége a befektetők és a tőkepiaci szereplők felé.

○ C. Az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését követően, a kibocsátónak kizárólag a Tpt.-ben, a Pm.-rendeletben és a tőzsdei szabályzatokban előírt esetekben és kizárólag rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége van.

○ A. Igen, de csak azokat akik már valamekkora mennyiséget jegyeztek az értékpapírokból.

○ B. Igen, de csak azokat akik még nem jegyeztek az értékpapírból.

○ A. Nem, mert ez Üzleti titok.

○ C. Nem, mert ez sértené a Bank érdekét és ez banktitok.

○ A. A központi bank (jelenleg a Magyar Nemzeti Bank).

○ C. A Magyar Bankszövetség.

○ B. A központi értékpapírszámla a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonosonként vezetett egyedi nyilvántartás.

○ C. A központi értékpapírszámla a hitelintézet által a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett egyedi nyilvántartás.

○ A. Dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására közokiratba foglalt értékpapír-adásvételi ügylet megkötésével kerülhet sor.

○ B. Dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására az értékpapírra vonatkozó kibocsátói igazolás átadása útján kerülhet sor.

○ B. Amikor a kibocsátó a dematerializált értékpapír kellékeit tartalmazó okiratot benyújtja a Budapesti Értéktőzsdének, és értesíti a Budapesti Értéktőzsdét az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a jóváírandó értékpapír darabszámról.

○ C. Amikor a kibocsátó a dematerializált értékpapír kellékeit tartalmazó okiratot benyújtja az értékpapírnyomdának, és értesíti az értékpapírnyomdát az értékpapír-tulajdonos személyéről és a jóváírandó értékpapír darabszámról.

○ A. Nem, a központi értéktár kizárólag központi értékpapírszámlát vezet.

○ B. Igen, a központi értéktár vezeti az értékpapír-számlavezetők valamennyi ügyfele számára az egyéni értékpapírszámlákat is.

○ A. A központi értékpapírszámlák alapján megállapítható, hogy az egyes értékpapírok mely tulajdonosának az adott értékpapírból hány darab dematerializált értékpapír van a tulajdonában.

○ C. Az adott dematerializált értékpapír-sorozatról vezetett központi értékpapírszámlák összesített állománya nem szükségképpen egyezik meg az adott értékpapír-sorozat forgalomba hozott mennyiségével.

○ B. Igen, de csak akkor, ha a számlatulajdonos a dematerializált értékpapír kellékeit tartalmazó okiratot benyújtotta az értékpapír-számlavezetőnek.

○ C. Igen, de csak akkor, ha a kibocsátó a dematerializált értékpapír kellékeit tartalmazó okiratot benyújtotta a központi értéktárnak.

○ A. ettől függetlenül érinti a központi értékpapírszámlát is.

○ C. csak a központi értéktár jóváhagyásával érvényes.

○ B. Nem!

○ C. A kárpótlási jegyek esetében igen, a többi értékpapír esetében nem.

○ A. Nem.

○ B. Kizárólag a nyomdai úton előállított állampapírok esetében van erre lehetőség.

○ B. A Központi Értéktár a dematerializált értékpapírokat alfabetikusan tartja nyilván.

○ C. A Központi Értéktár a központi értékpapírszámlákon nem tart nyilván dematerializált értékpapírt, azt az értékpapírszámla-vezetéssel foglalkozó hitelintézet, befektetési vállalkozás tartja nyilván.

○ A. Igen, az Államadósság Kezelő Központ is vezethet központi értékpapírszámlát.

○ C. Igen, az MNB is vezethet központi értékpapírszámlát.

○ A. Osztalékfizetéskor, a részvénytársaság által a részvényes részére fizetendő osztaléknak megfelelő összeg erejéig.

○ C. Kötvény kamatfizetése esetén, a fizetendő kamat összegének erejéig.

○ A. Az értékpapírszámla a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról sorozatonként és értékpapír-számlavezetőnként vezetett összesített nyilvántartás.

○ B. Az értékpapírszámla a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.

○ B. Értékpapírszámla-szerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a központi értéktárnál megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost haladéktalanul értesíti.

○ C. Értékpapírszámla-szerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a központi értéktárat haladéktalanul értesíti.

○ A. a biztosító

○ C. a pénzforgalmi szolgáltató

○ A. az értékpapír mennyiségét

○ C. a számla elnevezését

○ A. Az értékpapírszámla anonim módon, számkód vagy jelige megadásával is megnyitható.

○ C. Az értékpapírszámla a számlatulajdonos személyének elfedésére szolgáló utalást nem tartalmazhat, kivéve, ha a számla jeligével kerül megnyitásra, és a tulajdonos személyét a számlavezető a számlanyitáskor adott aláírás-minta alapján azonosítani tudja.

○ B. Az értékpapírszámla-kivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé nem igazolja.

○ C. Az értékpapírszámla-kivonat a benne foglalt értékpapírok vonatkozásában értékpapírnak minősül.

○ A. Az értékpapír-számlakivonat nem ruházható át.

○ B. Az értékpapír-számlakivonat nem lehet engedményezés tárgya.

○ A. Értékpapírszámlájának és ügyfélszámlájának egyenlegét és adatait 90 napra visszamenőleg.

○ B. Értékpapírszámlájának és ügyfélszámlájának egyenlegét és adatait az aktuális állapotnak megfelelően.

○ A. A számla tulajdonosa.

○ B. Akit erre a számla tulajdonosa írásban, a számlavezető szabályzatában megjelölt módon és tartalommal meghatalmazott.

○ B. A tulajdonostársak együttesen.

○ C. A tulajdonostársak által választott és a számlavezetőnek bejelentett közös képviselő.

○ A. A számlatulajdonostól.

○ C. A számlatulajdonos által írásban, a számlavezető szabályzatában megjelölt módon és tartalommal meghatalmazott személytől.

○ A. az értékpapírszámla-szerződést megszünteti.

○ C. az értékpapírszámla-szerződés számlavezetőjének automatikus megváltozását eredményezi.

○ A. Az értékpapírszámlán okirati, nyomdai úton előállított értékpapírt is nyilván lehet tartani, míg a letéti őrzési számlán a dematerializált értékpapíron kívül erre nem ad lehetőséget a Tpt.

○ B. Az értékpapírszámlán a dematerializált értékpapír mellett számlapénz egyenleget is nyilván lehet tartani, míg a letéti őrzési számlán az okirati, azaz a nyomdai úton előállított értékpapírok mellett csak és kizárólag az ügyféltől átvett készpénzt és más vagyontárgyat például fizikai aranyat lehet nyilvántartani.

○ A. Igen, minden esetben.

○ C. Csak a KELER által kiadott ISIN kóddal rendelkező értékpapírok esetében van ilyen kötelezettség.

○ A. Az értékpapírszámlán nyilvántartott, közös tulajdonban álló értékpapír feletti rendelkezési jogot a számlatulajdonos, azaz Kriszti gyakorolhatja.

○ B. Az értékpapírszámlán nyilvántartott, közös tulajdonban álló értékpapír feletti rendelkezési jogot az ajándékozó, azaz Kriszti és Lajos szülei gyakorolhatják.

○ A. ... a számlavezető az értékpapírt törli az értékpapírszámláról."

○ C. ... az a számlatulajdonos értékpapírszámla és az alszámlái feletti rendelkezési jogát nem korlátozza."

○ A. ... ráutaló magatartással is sor kerülhet."

○ B. ... szóban és írásban egyaránt sor kerülhet."

○ A. A számlavezető a szerződést harmincnapi felmondással kizárólag akkor szüntetheti meg, ha a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére sem teljesíti.

○ B. A számlavezető a szerződést harmincnapi felmondással kizárólag akkor szüntetheti meg, ha tevékenységével felhagy.

○ A. Igen.

○ B. Igen, de csak ha megígéri, hogy kizárólag állampapírokat vesz amíg a 18. életévét be nem tölti.

○ B. Kizárólag a számlavezető által nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás, letéti szolgáltatás, illetve pénzváltási tevékenység során igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó tranzakciók lebonyolítására szolgál.

○ C. Az ügyfél tulajdonában álló dematerializált értékpapírok és a hozzá kapcsolódó jogok nyilvántartására szolgál.

○ A. értékpapírszámla

○ B. pénzforgalmi számla

○ A. Az ügyfél értékpapírjai és a hozzájuk kapcsolódó jogok.

○ C. Az ügyfél és a számlavezető meghatározott jogviszonyból származó kölcsönös pénzkövetelései.

○ A. az értékpapírszámlán

○ B. a központi értékpapírszámlán

○ A. Igen, de csak az ügyfélszámla-egyenleg erejéig.

○ B. Nem, mert az ügyfélszámláról átutalást nem lehet teljesíteni.

○ B. Nem, mert az ügyfélszámláról pénzátutalást nem lehet teljesíteni.

○ C. Nem, mert az ügyfélszámláról csak az ügyfél nevére szóló másik ügyfélszámlára lehet átutalást teljesíteni.

○ B. Nem, mert az ügyfélszámláról pénzátutalást nem lehet teljesíteni.

○ C. Nem, mert az ügyfélszámláról csak az ügyfél nevére szóló, hitelintézetnél vezetett fizetési számlára lehet átutalást teljesíteni.

○ B. A később érkezett megbízást fogja teljesíteni.

○ C. Nem teljesíti egyik megbízást sem.

○ A. Azt, hogy melyik megbízás érkezett később.

○ C. Azt, hogy melyik megbízás szól nagyobb összegről.

○ A. Nem, mert óvadék csak készpénz lehet.

○ B. Igen, minden esetben.

○ A. A számlavezetővel szerződött kifizetőhelyen történő igénylés útján.

○ C. Az ügyfélszámláról nem lehetséges készpénzt felvenni.

○ B. Postai készpénzátutalási utalvány útján.

○ C. Nem lehetséges az ügyfélszámlára készpénzt befizetni.

○ A. Számlakivonat útján, kizárólag írásban, postai úton.

○ C. Szóban vagy külön megállapodás alapján SMS-ben.

○ A. Minden nap.

○ B. Minden munkanapon.

○ A. Az ügyfélszámla megszűnik.

○ C. Az ügyfélszámla felfüggesztésre kerül, amíg arra pénzeszköz nem érkezik.

○ A. A pénzt az ügyfél által megjelölt számlára átutalja.

○ C. A számlán lévő pénzt a továbbiakban óvadékként kezeli.

○ A. A pénzt az ügyfél által megjelölt számlára átutalja.

○ C. A számlán lévő pénzt a továbbiakban óvadékként kezeli.

○ B. A számlán lévő pénzt a felelős őrzés szabályai szerint kezeli.

○ C. A számlán lévő pénzt a számlavezető a továbbiakban óvadékként kezeli.

○ A. Legkésőbb a számla megszűnését követő 15 napon belül.

○ B. Legkésőbb a számla megszűnését követő 8 napon belül.

○ A. Igen, minden esetben.

○ C. Nem, mindenképp külön ügyfélszámlát kell nyitnia.

○ A. Az ügyfélszámla pozitív egyenlege az ügyfélnek a befektetési vállalkozással szemben hazai fizetőeszközben fennálló pénzeszköz követelését mutatja meg.

○ C. Az ügyfélszámla pozitív egyenlege az ügyfélnek a befektetési vállalkozással szemben fennálló tartozását mutatja meg.

○ B. Nem.

○ C. Csak ha van hitelintézeti közvetítői engedélye.

○ A. Igen, mert készpénzt is lehet ügyvédi letétbe helyezni.

○ C. Igen, abban az esetben, ha a készpénzzel egy időben értékpapír is ügyvédi letétbe kerül.

○ A. A jegyzési megbízást adó ügyfél értékpapírszámláját.

○ C. A jegyzési megbízást adó ügyfél letéti-őrzési számláját.

○ A. Nem, mert a befektetési vállalkozásnak minden esetben biztosítania kell, hogy az ügyfélszámla egyenlege felett az ügyfél rendelkezhessen.

○ B. Nem, mert ebben az esetben, ha az ügyfél meggondolja magát, nem tudja kiutalni egy másik ügyfélszámlára a pénzegyenlegét.

○ A. Az ügyfél fizetési számláján.

○ C. Az ügyfél bankszámláján.

○ A. Igen, az ügyfélszámlára bármilyen fizetőeszköz utalható.

○ C. Nem mert a bitcoin értéke túl nagy és nem tudnak a pénztárban visszaadni.

○ A. Igen, ha az ügyfélszámlának nem negatív az egyenlege.

○ B. Igen, ha az értékpapírszámlán kimutatott részvény esetében a jövőben nem kerül sor osztalékfizetésre.

○ A. Az ügyfél által, az adóbevallásában a NAV részére megadott, banknál az ügyfél javára vezetett vezetett fizetési számlára.

○ C. Az ügyfél értékpapírszámlájához kapcsolódó ügyfélszámlájára.

○ A. A pénzt a befektetési vállalkozás visszautalja a harmadik fél részére.

○ C. A befektetési vállalkozás a pénzforgalmi és egyéb szabályok figyelembevételével a pénzt jóváírja az ügyfél letéti-őrzési számláján.

○ B. Az olyan pontos információ, amelyet nyilvánosságra hoztak, és amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több kibocsátóval, illetve egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos, és amelynek titokban maradása valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó pénzügyi eszközök vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára.

○ C. Az olyan pontos információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több kibocsátóval, illetve egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg nem gyakorolna jelentős hatást a szóban forgó pénzügyi eszközök vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára.

○ B. A részvénytársaság éves beszámolója a közzétételt megelőzően.

○ C. A részvénytársaság közgyűlésének döntése az alaptőke csökkentéséről a nyilvánosságra hozatalt megelőzően.

○ A. A társaság adósának fizetésképtelenségét megállapító végzés a közzétételt megelőzően.

○ C. Szabadalom bejegyzésére irányuló kérelem benyújtása a közzététele előtt.

○ B. Ha az információ reklámban jelent meg.

○ C. Ha az információt bármely befektető ténylegesen felhasználta a befektetési döntése meghozatalához.

○ A. Igen, mivel az információ csak abban az esetben nem minősül bennfentes információnak, ha azt a kibocsátó szabályszerűen hozza nyilvánosságra.

○ C. Nem.

○ A. ... az értékpapírtitok körébe tartozó információ."

○ C. ... az információs hivatal felé beküldött információ."

○ A. Nem, a társaság az üzleti titok védelmére hivatkozva köteles az információt bizalmasan kezelni és megőrizni.

○ B. Csak a társaság közgyűlésének tájékoztatását követően.

○ A. Rendszeresen, de legalább 30 naponta.

○ B. Tíz tőzsdei vagy 12 elszámolási napon belül.

○ A. Igen. A Tpt. ezt előírja a számára.

○ B. Igen. Az MNB törvény alapján erre köteles.

○ A. Nem, erre a kibocsátó nem köteles.

○ B. Nem, a bennfentes információ nem hozható nyilvánosságra, nem tehető közzé.

○ B. A Gazdasági Versenyhivatalnak.

○ C. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek.

○ B. Nem, anonim bejelentésekkel a hatóság nem foglalkozik.

○ C. Nem, a jogsértések bejelentésére csak személyesen kerülhet sor.

○ A. Igen, de csak anonim módon.

○ C. Nem, az üzleti titok megtartásának kötelezettsége elsőbbséget élvez.

○ A. a bejelentő személy kifejezetten kérte ennek mellőzését

○ B. a hatóság ésszerű indokkal feltételezi, hogy a visszaigazolás veszélyeztetné a bejelentő személy személyazonosságának védelmét

○ A. Gazdasági Versenyhivatal

○ C. a Budapesti Értéktőzsde Etikai Bizottsága

○ A. Engedély nélküli tevékenységet végez.

○ B. Bennfentes kereskedelmet hajt végre.

○ A. Csak, ha természetes személyként követi el a leírt cselekményt.

○ C. Csak, ha jogi személy képviseletében eljárva követi el a leírt cselekményt.

○ A. Reklámtevékenységnek.

○ C. Bennfentes információ jogosulatlan közzétételének.

○ A. bennfentes kereskedelmet hajt végre.

○ B. nem követ el szabálytalanságot, hiszen a megbízása nem teljesült.

○ A. Igen, abban az esetben ha a befektetési elemzést készítő cég, ezt a tevékenységet rendszeres gazdasági tevékenysége során, díjazás ellenében végzi.

○ C. Igen, ha a publikált célár az állampapírok átlagos hozamát meghaladó mértékben növekedett, a korábban kiadott célárhoz képest.

○ A. Csak ha a részvények 20 %-át megvásárolja.

○ B. Csak ha az ügyletek összértéke öt naptári éven belül eléri a 30.000 EUR összeget.

○ A. Az ügylet megkötését követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül.

○ C. Az ügylet megkötését követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül.

○ B. Csak ha már legalább egy éve közös háztartásban élnek.

○ C. Nem, mert a hozzátartozókra a bejelentési kötelezettség nem terjed ki.

○ A. Haladéktalanul, de legkésőbb az ügylet megkötését követő 30 napon belül.

○ C. Haladéktalanul, de legkésőbb az ügylet megkötését követő 8 napon belül.

○ A. 90 nap

○ C. 180 nap

○ B. Igen minden esetben.

○ C. Nem, egyáltalán nincs ilyen kötelezettség.

○ B. A bejelentő személy nevét, azon túl kizárólag az ügyletkötés irányát és a mennyiséget. Az ügyletkötés további adata értékpapírtitoknak minősül, ezért azt nem kell bejelenteni.

○ C. Csak az értékpapír megnevezését és a mennyiséget kell bejelenteni.

○ A. Az MNB-nek.

○ B. A Nemzeti Adó és Vámhivatalnak. (NAV)

○ A. A vezetői feladatokat ellátó személy

○ B. Az MNB.

○ A. A kibocsátó azon alkalmazottai, aki hozzáférnek a bennfentes információkhoz.

○ C. A kibocsátónál vezetői feladatait ellátó személyek és az azokkal szoros kapcsolatban álló személyek.

○ B. Csak ha a könyvvizsgáló egyben a kibocsátó által kibocsátott értékpapírok tulajdonosa is.

○ C. Nem.

○ A. A bennfentes információhoz hozzájutó személyek személyazonosságát.

○ B. A jegyzékbe való felvétel okát.

○ A. Minden évben, az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg.

○ C. Amikor a bennfentes személy által kötött ügyletek összértéke meghaladja az 5000 EUR összeget.

○ A. A jegyzék összeállítását vagy frissítését követő legalább 3 hónapon át.

○ C. A jegyzék összeállítását vagy frissítését követő legalább 10 éven át.

○ A. A bennfentesek jegyzékébe történő minden adatváltozással egyidőben.

○ B. Amennyiben a bennfentesek jegyzékéből adat kerül törlésre, haladéktalanul.

○ A. Nem, ilyen kötelezettség a bennfentesek jegyzékét vezető személyt nem terheli.

○ B. Csak ügyletspecifikus bennfentes jegyzékre való felkerülés esetén.

○ B. Nem, nem szükséges rögzíteni, hogy melyik bennfentes személy melyik konkrét bennfentes információhoz fér hozzá, mert ha a listán szerepel valaki, akkor az összes bennfentes információt megismerheti.

○ C. Igen! E célból a bennfentesek jegyzékét szakaszokra kell felosztani, és minden egyes bennfentes információt külön szakaszba kell sorolni, szakaszonként nem szabad felsorolni az összes olyan személyt aki hozzáfér ugyanazon konkrét bennfentes információhoz.

○ B. Mindig egyedi adattartalommal, és a társaság által meghatározott részletezettséggel.

○ C. Teljes bizonyító erejű közokirati formában.

○ A. Az ügyletspecifikus bennfentes jegyzékben rögzített személyek adatai átkerülnek az állandó bennfentes jegyzékbe.

○ C. A bennfentes nyilvántartást vezető személy megküldi az ügyletspecifikus jegyzéket a Gazdasági Versenyhivatalnak.

○ B. A tőzsdei ügylet az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén, vagy a tőzsdén kívül tőzsdei termékre vonatkozóan köt.

○ C. A tőzsdei ügylet az a szerződés, amelyet bármely befektető a tőzsdén, értékpapírra vonatkozóan köt.

○ B. Az ügyletben a felek abban állapodnak meg, hogy a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik.

○ C. A tőzsdei ügylettel a kötelezett a tőzsdei termékre a jogosultnak vételi jogot enged, és a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.

○ A. Az ügyletben az ügylet tárgyára, tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget, hogy a teljesítés módját és idejét meghatározták volna, és a kötelezettséget a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon és időben kell teljesíteni.

○ C. A tőzsdei ügylettel a kötelezett a tőzsdei termékre a jogosultnak vételi jogot enged, és a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.

○ A. Az ügyletben az ügylet tárgyára, tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget, hogy a teljesítés módját és idejét meghatározták volna, és a kötelezettséget a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon és időben kell teljesíteni.

○ B. Az ügyletben a felek abban állapodnak meg, hogy a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik.

○ B. A tőzsdei ügylet megkötésétől számítva legfeljebb 6 hónapra.

○ C. Nincs jogszabályi korlátozás.

○ A. nem, kivéve ha a tőzsdei szabályzat ezt kifejezetten előírja

○ C. igen

○ A. igen

○ C. Csak az MNB, mint felügyeleti hatóság engedélyével

○ B. eladást, vételt és csereügyletet

○ C. részvényügyletet, kötvényügyletet, és derivatív ügyletet.

○ B. nem

○ C. kizárólag az MNB, mint felügyeleti hatóság egyedi hozzájárulásával

○ B. az értékpapír-piaci hatóság jóváhagyása

○ C. a tulajdonváltozás részvénykönyvbe való bejegyzése

○ B. Számlapénzben történő teljesítés

○ C. Közraktári jeggyel történő teljesítés

○ A. Igen

○ B. Igen, de csak akkor, ha az ügylet tárgya értékpapír

○ A. A „put opció” olyan tőzsdei ügylet, amelynek alapján az opció jogosultja az opció tárgyát képező tőzsdei terméket egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.

○ C. A „put opció” olyan tőzsdei ügylet, amelynek alapján az opció jogosultja az opció tárgyát képező tőzsdei terméket az ügyletben rögzített határidőn belül köteles megvásárolni.

○ B. A tőzsdetagsággal rendelkező befektetési vállalkozás Ügyfelének a nevében, ha az ügyfél írásban meghatalmazta a nevében történő tőzsdei ügyletkötésre.

○ C. Annak a tőzsdetagsággal nem rendelkező befektetési vállalkozásnak a nevében, amelyik a Tőzsde felé írásban meghatalmazta a nevében történő ügyletkötésre.

○ A. Igen, ha az adott napot az arra illetékes hatóság munkanapnak minősítette, függetlenül attól, hogy a tőzsde a közzétételi szabályok szerint a változásról a kereskedésre jogosultak körét 8 tőzsdenappal korábban kiértesítette-e.

○ B. Nem, erre a tőzsde szabályzata nem nyújt lehetőséget.

○ B. A befektetési vállalkozással egyéb tartós megbízási jogviszonyban lévő megbízottja, függetlenül a megbízási szerződés tárgyától.

○ C. A tőzsdetag befektetési vállalkozás önálló kockázatkezelési szervezeti egységének vezetője, vagy a kockázatkezelő.

○ A. Igen, ha az üzletkötő több tőzsdetag befektetési vállalkozásnál is rendelkezik munkaviszonnyal, vagy munkavégzésre irányuló jogviszonnyal.

○ C. Igen az MNB, mint engedélyezési hatóság erre irányuló engedélye birtokában.

○ A. Igen, a tőzsdei bevezetés nem feltétele az értékpapírra vonatkozó tőzsdei ügylet megkötésének.

○ C. Igen, ha az értékpapír okirati formában került előállításra és ezáltal az elektronikus nyilvántartásba vétel feltétele nem biztosított.

○ A. A határidős ügylet vevőjét eladási kötelezettség, míg a határidős ügylet eladóját vételi kötelezettség terheli. A tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket a felek a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik.

○ B. Sem a vevőt, sem az eladót nem terheli kötelezettség, mert a KELER KSZF a vevővel szemben eladóként, míg az eladóval szemben vevőként fog teljesíteni. A tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket a felek helyett a KELER KSZF a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesíti.

○ A. Az opciós díjat a vételi opció jogosultja fizeti az ügyletkötés során közreműködő befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek.

○ B. Az opciós díjat a vételi opció jogosultja fizeti az eladási opció jogosultjának.

○ A. a részvények kibocsátásáról, bevonásáról

○ B. a részvények fajtájáról, névértékéről

○ B. a KELER Zrt. vezetheti.

○ C. befektetési vállalkozás vezetheti.

○ B. a központi értéktár kérelmére jegyzi be.

○ C. a részvénytársaság saját nyilvántartása alapján automatikusan jegyzi be.

○ A. A részvény tulajdonjoga a részvénykönyvbe való bejegyzéssel száll át az új tulajdonosra.

○ C. A részvényes a részvénykönyvbe való bejegyzés nélkül is gyakorolhatja a közgyűlésén a szavazati jogát.

○ B. A részvénykönyvben szereplő adatokról csak az kérhet másolatot, akire vonatkozóan a részvénykönyv fennálló vagy törölt adatot tartalmaz.

○ C. A részvénykönyvbe bárki betekinthet.

○ B. nem tagadhatja meg a részvényes bejegyzési kérelmének teljesítését

○ C. rendkívüli piaci helyzet fennállása esetén átmeneti időre megtagadhatja a részvényes bejegyzési kérelmének teljesítését.

○ A. Az adatok közül törli azokat, amelyek nem felelnek meg a tulajdonosi megfeleltetés eredményének.

○ C. Az adatokat változatlanul hagyja, és új dátummal bejegyzi a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelő adatokat.

○ B. bármely részvénytársaság esetében

○ C. a Magyar Nemzeti Bank esetében

○ A. A 2007. évi CXXXVIII. tv. (Bszt.)

○ C. A 2014. évi XVI. tv. (Kbftv.)

○ A. Igen, de csak akkor, ha az alapító az alapszabályában erről rendelkezett.

○ B. Nem, ez a kötelezettség csak a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében áll fenn.

○ A. Igen, minden esetben.

○ B. Igen, ha az alapszabály ezt lehetővé teszi és ha a közgyűlésen nem emel senki kifogást a részvényes közgyűlésen való részvételével szemben.

○ A. Amennyiben a részvényes az eljárás díját megfizeti, a KELER Zrt. az értékpapírszámla-vezetők közreműködésével elvégzi a tulajdonosi megfeleltetést, és átadja az adatokat a részvényes számára.

○ B. A KELER Zrt. az értékpapírszámla-vezetőkön keresztül beszerzi a többi részvényes hozzájárulását az adatok kiadásához. Csak azon részvényesek adatait adja ki a kezdeményező részére, akiktől a személyes adataik kiadására vonatkozó hozzájárulás, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan megérkezik a KELER Zrt.-hez.

○ A. Nem, erre a részvénykönyv vezetőjének nincs lehetősége.

○ B. Igen, a részvényes kifejezett tiltakozása ellenére is köteles a részvénykönyv vezetője az adatokat feltüntetni a részvénykönyvben.

○ B. Az értékpapírtitok minden olyan, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél rendelkezésére álló adat, amely a magyar állam, az MNB, az Európai Központi Bank jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra vonatkozik,

○ C. Az értékpapírtitok minden olyan, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik.

○ A. 5 évig

○ B. a banktitkot 1 évig, az értékpapírtitkot 3 évig

○ A. Ha a harmadik személy igazolja, hogy az értékpapírtitok jogosultjának közeli hozzátartozója.

○ C. A harmadik személy erre vonatkozó írásbeli kérelme esetén.

○ B. Ha az üzleti titok kiadása nem eredményez gazdasági hátrányt a titokgazda számára.

○ C. Ha az üzleti titok megismeréséhez harmadik személynek pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdeke fűződik.

○ A. A feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szemben.

○ B. A feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal szemben.

○ B. Fizetési titok egyes ügyfélről a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére vonatkozik.

○ C. Fizetési titok minden olyan, fizetéssel kapcsolatos adat, amelynek másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala az ügyfél pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné.

○ A. Azt, hogy az adatkezelőnek meg kell tennie azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyekkel minimalizálni lehet a személyes adatok jogosulatlan személyek általi hozzáférésének kockázatát.

○ B. Azt, hogy csak olyan személyes adat kezelhető, ami nem vonatkozik az érintett nemzetiséghez tartozására, politikai véleményére vagy egészségi állapotára.

○ A. Ha az érintett az adatkezelő tájékoztatását kéri a személyes adatai kezeléséről.

○ C. Ha az érintett az adatkezelő ellen bírósághoz fordul a jogainak megsértése miatt.

○ A. Az ügyfél az elektronikus kapcsolattartást választotta, és téves címzés miatt nem az ügyfél email címére kerül kiküldésre az ügyfél értékpapírszámla-kivonata.

○ C. Az ügyfél személyének, nevének felhasználása a marketing közleményekben, reklámokban, az ügyfél hozzájárulása nélkül. (XY is nálunk fekteti be a pénzét.)

○ A. Igen, minden esetben.

○ C. Csak akkor, ha a részvénykönyvről másolatot is ad a betekintő személynek és nem rögzíti a betekintő személyes adatait, valamint a részvénykönyv másolatának átadási időpontját.

○ A. Csak abban az esetben, ha a harmadik fél az ügyfélnek kárt okoz.

○ C. Ha az ügyfél aktuális pénzegyenlegét a képernyőn kitakarja, akkor nem.

○ A. Nem, mert a Magyar Államkincstár nem befektetési vállalkozás és nem hitelintézet.

○ C. Csak azoknak az ügyfeleknek az esetében, akik nem közvetítőn keresztül nyitottak számlát a Magyar Államkincstárnál.

○ A. Csak a home office-ban dolgozó alkalmazottakra vonatkozóan van ilyen kötelezettsége a befektetési vállalkozásnak és a hitelintézetnek.

○ C. Csak az új belépő alkalmazottak esetében, és csak addig, amíg a próbaidő le nem jár.

○ A. befektetési tanácsadás

○ B. megbízás felvétele és továbbítása pénzügyi eszközre

○ A. befektetési tanácsadás

○ B. adatszolgáltatás

○ A. aranykereskedelmi tevékenység

○ C. pénzváltási tevékenység

○ A. portfoliókezelés pénzügyi eszközre

○ C. sajátszámlás kereskedés pénzügyi eszközre

○ B. letéti őrzés és ügyfélszámla vezetés

○ C. követelésvásárlási tevékenység

○ B. letéti őrzés és ügyfélszámla vezetés

○ C. követelésvásárlási tevékenység

○ B. megbízás felvétele és továbbítása biztosítás megkötésére

○ C. hitel és kölcsön nyújtása

○ A. A sajátszámlás kereskedés ingatlannal.

○ B. Hitel-tanácsadási tevékenység.

○ B. Pénzügyi ügynöki tevékenység.

○ C. Ingó bérbeadási tevékenység.

○ A. befektetési hitel nyújtása

○ B. befektetési elemzés és pénzügyi elemzés

○ A. faktoring

○ C. megbízás felvétele és továbbítása aranyra

○ B. a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő kereskedés

○ C. befektetési elemzés és pénzügyi elemzés

○ A. rendszeres gazdasági tevékenység körében végezzék

○ C. pénzügyi eszközre vonatkozzon

○ A. a Kihelyezett Adatküldő Programon (KAP) keresztül megküldött rendszeres adatszolgáltatás

○ C. kereskedési adattárház működtetése

○ B. átruházható értékpapír

○ C. kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír

○ A. földgáz

○ C. készpénz

○ A. fuvardíj

○ C. készpénz

○ A. olaj

○ C. készpénz

○ A. a befektetési jegy

○ B. kamatswap ügylet

○ A. készpénz

○ B. kereskedési arany

○ A. A megbízás felvétele és továbbítása, a sajátszámlás kereskedés pénzügyi eszközre, valamint a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés nem minősül befektetési szolgáltatási tevékenységnek.

○ C. Befektetési szolgáltatási tevékenységeket kizárólag pénzügyi szolgáltatási tevékenységi engedéllyel rendelkező piaci szereplő végezhet.

○ B. Törvény eltérő rendelkezése hiányában csak befektetési vállalkozás.

○ C. Bármely pénzügyi intézmény.

○ A. Igen, bármely esetben.

○ B. Igen, de csak a Magyar Nemzeti Bank elnökének külön engedélyével.

○ A. Befektetési szolgáltatási tevékenységet törvény eltérő rendelkezése hiányában csak hitelintézet és biztosító részvénytársaság végezhet.

○ B. A befektetési szolgáltatási tevékenység tárgya kizárólag értékpapír lehet.

○ A. Ezen tevékenység végzéséhez nem szükséges engedély.

○ C. A nemzetgazdaságért felelős miniszter.

○ B. A nemzetgazdaságért felelős miniszter engedélye.

○ C. Amennyiben a befektetési vállalkozás rendelkezik befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére irányuló engedéllyel, úgy az azt kiegészítő szolgáltatásnak minősülő tevékenység végzéséhez nem szükséges külön engedély.

○ A. Pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül.

○ C. Pénzügyi eszköz elhelyezése során kötelezettségvállalás arra, hogy a jegyzésre bocsátott minden eszköz (értékpapír vagy pénzügyi eszköz) alapján a kibocsátó vagy helyette a jegyzési garanciavállaló teljesíteni fog.

○ B. tőzsdei tevékenységnek

○ C. pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek

○ A. pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek

○ C. tőzsdei tevékenységnek

○ B. pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek

○ C. tőzsdei tevékenységnek

○ A. pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek

○ C. tőzsdei tevékenységnek

○ B. Kizárólag Magyarországon részvénytársasági formában alapított cég formájában.

○ C. Nem végezhet Magyarország területén befektetési szolgáltatási tevékenységet.

○ B. Csak határon átnyúló szolgáltatásként.

○ C. Kizárólag Magyarországon részvénytársasági formában alapított cég formájában.

○ B. pénzváltási tevékenység

○ C. ingatlanforgalmazás

○ A. biztosításközvetítő ügynöki tevékenység

○ C. részvénykönyvvezetés

○ A. Bszt. 5.§ (1) bekezdés d) pontja szerinti - Portfóliókezelés

○ C. Bszt. 5.§ (1) bekezdés h) pontja szerinti - Multilaterális kereskedési rendszer működtetése

○ A. Bszt. 5.§ (2) bekezdés h) pontja szerinti - A tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás

○ B. Bszt. 5.§ (1) bekezdés f) pontja szerinti - Befektetési elemzés és pénzügyi elemzés

○ B. A Bszt. szerinti Befektetési tanácsadás

○ C. Bszt. szerinti kiegészítő szolgáltatásnak minősülő- A tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás.

○ A. Igen, mert a Tpt.-ben foglaltak szerint a befektetési ajánlás pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó olyan elemzés, javaslat vagy más információ, amelynek nyilvánosságra hozatala vagy mások számára oly módon történő hozzáférhetővé tétele, amely alapján az nyilvánosságra kerülhet, befolyásolhatja, hogy a befektető saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól tegye függővé.

○ C. Csak abban az esetben, ha a befektetési ajánlást tevékenységi engedéllyel nem rendelkező vállalkozás pl. ügyvédi iroda vagy ingatlanközvetítő nyújtja.

○ A. Igen, ha a befektetési vállalkozás a tárgyhó végét követő 10 munkanapon belül részletes tájékoztatást nyújt az ügyfél számára arról, hogy az általános felhatalmazás birtokában milyen egyedi ügyleteket hajtott végre az ügyfél értékpapírszámláján.

○ C. Igen, ha az Ügyfelet az ügyfél értékpapírszámláján és a hozzá kapcsolódó ügyfélszámláján végzett jóváírásokról és terhelésekről haladéktalanul értesíti.

○ B. Mindkét szolgáltatás nyújtása során a befektetési vállalkozás a végrehajtási politikájában foglaltak figyelembevételével, az ügyfél nevében és az ügyfél javára eljárva kísérli meg a pénzügyi eszköz adás-vételet, így tulajdonképpen semmiben nem tér el a két szolgáltatás.

○ C. A megbízás felvétele és továbbítása során a befektetési vállalkozás a díjjegyzékében foglalt, az ügylethez kapcsolódó tranzakciós díjat számítja fel, míg a sajátszámlás kereskedés során a befektetési vállalkozás díjat nem számol fel, a befektetési vállalkozás a pénzügyi eszköz árfolyamában érvényesíti a költségeit és az elvárt hasznát.

○ B. A pénzügyi eszköz Kbftv. szerinti forgalombahozatalát és sajátszámlás értékesítésre történő felajánlását.

○ C. Az ügyfelek pénzügyi eszközeinek letéti őrzését és letétkezelését.

○ A. A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.

○ B. Az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, korlátozott rendeltetésű számla, amely kizárólag a számlavezető által nyújtott befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás, illetve árutőzsdei szolgáltatás során igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó tranzakciók lebonyolítására szolgál,

○ A. Igen, különben az ügyfél honnan tudná, hogy mibe fektesse a pénzét.

○ C. Igen, de kizárólag a megbízás felvételekor, írásban dokumentált formában, vagy rögzített telefonbeszélgetés útján.

○ B. Nem.

○ C. Az ÁÉKBV alapkezelő részére igen, amennyiben az ÁÉKBV alapok által kibocsátott befektetési jegyek tulajdonosai ehhez a hozzájárulásukat adták.

○ A. Nem, mert a tőzsdén kívüli határidős ügylettel nem lehet szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben kereskedni.

○ C. Nem mert, ha az ügylet fizikai leszállítással teljesíthető, az elszámolóház nem tudja kiadni az ügylet tárgyát.

○ A. A fogyasztó.

○ B. A befektető.

○ A. Nem, mert csak pénzügyi eszközre vonatkozóan nyújthat befektetési tanácsadási szolgáltatást!

○ B. Nem, mert a hitelintézet az MNB-től eleve nem kaphat ilyen tevékenységek nyújtására vonatkozó engedélyt.

○ B. Árjegyző a tőzsdei kereskedést folytató Ügyfél, aki egy pénzügyi eszközre folyamatos vételi vagy eladási ajánlatot tesz.

○ C. Árjegyző a tőzsdén kívüli kereskedést folytató személy, aki hirdetés útján egy pénzügyi eszközre eseti vételi vagy eladási ajánlatot tesz.

○ A. Befektetési célú ingatlan vásárlására.

○ C. Kereskedelmi árukészlet finanszírozására.

○ A. Igen.

○ B. Amennyiben az átváltott pénzből üzleti utat finanszíroznak és az sikerrel jár, akkor igen.

○ A. Nem, mert csak sorozatban kibocsátott dematerializált értékpapír minősül annak.

○ B. Nem, mert csak a Magyar Államkincstár fiókjaiban tudom visszaváltani.

○ A. A nyomdai úton előállított fizetőeszköz, azaz a forint bankjegyek igen, az érmék nem.

○ C. A nyomdai úton előállított fizetőeszközök, azaz a forint bankjegyek és az érmék egyaránt átruházható értékpapírnak minősülnek, függetlenül az előállítás módjától.

○ A. A felét az eladónak, a felét a vevőnek.

○ B. A forgalmazónak.

○ A. Nem.

○ C. Csak ha az ügylet kiemelt intézmények között jön létre.

○ A. Olyan kereskedési rendszer, amely tőzsdetagok értékpapírra irányuló vételi és eladási szándékát hozza össze, megkülönböztetésmentes módon, szerződést eredményezve.

○ C. Olyan kereskedési rendszer, amely befektetési vállalkozások értékpapírokra és határidős ügyletekre irányuló vételi és eladási szándékát hozza össze, megkülönböztetésmentes módon, szerződést eredményezve.

○ A. a pénzügyi szolgáltatások közé

○ C. tőzsdei tevékenységnek minősül

○ A. a Magyar Nemzeti Bank

○ B. a Befektető-védelmi Alap

○ B. biztosító részvénytársaság

○ C. befektetési vállalkozás közvetítője

○ B. Kizárólag Magyarországon létrehozott részvénytársaság formájában.

○ C. Nem végezhet Magyarországon tevékenységet.

○ A. Nem.

○ B. Igen, a tőzsdei kereskedési szabályokat kell alkalmazni a multilaterális kereskedési rendszerben is.

○ B. A kereskedési rendszerben kereskedési joggal rendelkezők és az ügyfeleik közötti szerződések kötelező tartalmát.

○ C. A befektetők jogait és kötelezettségeit.

○ A. Az, aki a Befektető-védelmi Alap tagja.

○ B. Az, aki megfelel az MNB, mint felügyeleti hatóság által egyedileg előírt feltételeknek.

○ B. Nem, hiszen nem alkalmaznak informatikai rendszert.

○ C. Nem, hiszen az informatikai rendszer biztonsága egyébként is biztosított.

○ A. Nem az MTF-en végrehajtott ügyletek elszámolását ugyanis a felek bilaterális formában bonyolítják.

○ B. Nem, mivel az MTF-en végrehajtott ügyletek biztonságos és hatékony elszámolását mindenkor a Budapesti Értéktőzsde elszámolórendszere biztosítja.

○ B. Nem, ugyanis az MTF-et működtető cég ügyvezetője automatikusan felel a működtetésért is.

○ C. Igen, azonban a működtetési vezetői feladatokat a jogszabály alapján a megfelelési vezető látja el.

○ B. Nem.

○ C. Kizárólag akkor, ha a szabályozott piacra bevezetett részvény kibocsátója és az MTF működtetője ebben külön megállapodtak.

○ A. Csak a Budapesti Értéktőzsde által működtetett Xtend piac és a Budapesti Értéktőzsde által működtetett Xbond piac minősül MTF-nek.

○ C. Csak a Budapesti Értéktőzsde által működtetett Xbond piac működik MTF-ként.

○ B. Nem, mert a befektetési vállalkozásnak és a piacműködtetőnek az MTF illetve az OTF működtetésével összefüggően keletkező károk fedezetére vagyonbiztosítással kell rendelkezni.

○ C. Nem, mert az MTF, OTF működtetésével kapcsolatban elegendő a befektetési vállalkozás, piacműködtető szavatolótőkéje. További biztosítékra nincs szükség.

○ A. Ha a befektetési vállalkozás rendelkezik megbízás felvétele és továbbítása, valamint megbízás végrehajtása az ügyfél javára vonatkozó engedéllyel, akkor további engedélyre már nincs szükség.

○ C. Nem, ha befektetési vállalkozás a hitelintézeti törvény szerinti pénzügyi közvetítési tevékenységet is folytat.

○ B. Legalább hét.

○ C. Legalább egy.

○ B. Nem, ez a versenyszabályokba ütköző cselekedet lenne.

○ C. Kizárólag a gazdasági versenyhivatal által kiadott, kartellezés alóli felmentvény birtokában.

○ B. Nem, mert az MTF tagja csak olyan befektetési vállalkozás lehet, amely megfelel a szabályozott piaci tagságra a Tpt.-ben előírt feltételeknek.

○ C. Nem, mert az MTF tagja csak az olyan egyéb személy vagy szervezet lehet, amely nem tartozik a Tpt.-ben előírt feltételek hatálya alá.

○ B. Az ABA alternatív befektetési alap, amely kizárólag kockázati tőkealapként működhet.

○ C. Az ABA alternatív befektetési alap, amelynek kizárólag zártvégű formája létezik.

○ A. Minden, más EGT-államban alapított ÁÉKBV alternatív befektetési alapnak minősül.

○ B. Az ABAK által kezelt ÁÉKBV is ABA-nak minősül.

○ A. Igen, de csak az "egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása" vonatkozásában hozhat ilyen döntést.

○ B. Nem, az ABAK-nak minden esetben alá kell vetnie magáta Kbftv. teljes hatálya alá.

○ B. A gyűjtő-ABA: olyan ABA, amely eszközeinek legalább 85%-át ÁÉKBV alap (cél-alap) kollektív befektetési értékpapírjaiba fekteti.

○ C. A gyűjtő-ABA: olyan ABA, amely eszközeinek legalább 75%-át egy kockázati tőkealap kollektív befektetési értékpapírjaiba fekteti.

○ A. Az ABA kezelési szabályzatára, az ABA letétkezelőjének megnevezésére és az ABA bemutatására vagy azzal kapcsolatban a befektetők rendelkezésére álló információkra.

○ B. Azon EGT-államok megnevezésére, amelyben az ABA kollektív befektetési értékpapírjait szakmai befektetők részére forgalmazni kívánja.

○ A. Nem, az Alternatív Befektetési Alap befektetési jegyeibe befektetőket az ABAK-nak az egyenlő bánásmódban kell részesítenie.

○ C. Csak akkor, ha az ABAK teljes körben alávetette magát a 2003. évi CXXV. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénynek.

○ B. Nem. Az ÁÉKBV alap esetében ez minden esetben kötelező, ABA-nak pedig azok az alapok minősülnek, amelyek nem ÁÉKBV alapok.

○ C. Csak abban az esetben, ha az Alternatív befektetési alapot (ABA) ÁÉKBV alapkezelő kezeli.

○ B. Amelynek legalább egy befektetési jegy sorozatát nyilvános forgalomba hozatal útján hozták forgalomba, és a befektetők az alap futamideje alatt nem válthatják vissza a befektetési jegyeket.

○ C. Amelynek befektetési jegyeit zártkörűen hozzák forgalomba, és a befektetők az alap futamideje alatt megvásárolhatják és visszaválthatják a befektetési jegyeket..

○ A. A nyilvános, zártvégű kollektív befektetési forma, amelyet más EGT-államban alapítottak.

○ B. A zártkörű, nyíltvégű kollektív befektetési forma, amelynek székhelye Magyarország.

○ A. Igen, de csak az "egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása" vonatkozásában hozhat ilyen döntést.

○ C. Igen, a jogszabályi keretek figyelembevételével.

○ B. A gyűjtő-ÁÉKBV alap olyan ÁÉKBV alap vagy annak egy olyan részalapja, amely saját tőkéjének legalább 85%-át Alternatív Berfektetési Alap (ABA) vagy annak részalapja - cél-ABA - kollektív befektetési értékpapírjaiba fekteti;

○ C. A gyűjtő-ÁÉKBV alap olyan ÁÉKBV alap vagy annak egy olyan részalapja, amely saját tőkéjének legalább 85%-át Magántőke Alap vagy annak részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírjaiba fekteti;

○ A. Csökkenő a nettó eszközérték esetén, ki kártalanítja a befektetőket.

○ B. Az alap teljes vagyonnövekményét a két fél, milyen arányban osztja elegymás között.

○ A. Nem, erre a Felügyeletnek nincs lehetősége, az ÁÉKBV alapkezelő a létező összes típusú, fajtájú befektetési alapot kezelheti.

○ C. Csak akkor, ha az ÁÉKBV alapkezelő tőkegaranciát vállal az egyes általa kezelt alapok kezelése során.

○ B. Akkor ha az elmúlt öt évben az alapkezelőt vagy annak vezető tisztségviselőit a Felügyelet jogerős határozatban nem marasztalta el.

○ C. Abban az esetben, ha éves viszonylatban az ÁÉKBV alapkezelő által kezelt alapok nettó eszköz értéke nem csökkent.

○ B. olyan zártvégű befektetési alap, amely induló vállalkozásokba fektet be, és amelynek befektetési jegyeit kizárólag olyan befektetők részére hozzák forgalomba, akik Bszt. szerint lakossági ügyfélnek minősülnek

○ C. olyan zártvégű ABA, amely kizárólag ingatlanokba fektet be, és amelynek befektetési jegyeit kizárólag szakmai befektetők részére hozzák forgalomba.

○ A. a befektethető tőkéje legalább 50 %-át a vállalati fejlődés kezdeti szakaszában lévő vállalkozásokba fekteti be.

○ C. a befektethető tőkéje legalább 100 %-át a vállalati fejlődés kezdeti szakaszában lévő vállalkozásokba fekteti be.

○ A. legalább öt teljes naptári éves futamidőre hozható létre.

○ C. legalább hét teljes naptári éves futamidőre hozható létre.

○ B. Nem, ezt a Kbftv. nem teszi lehetővé.

○ C. Csak abban az esetben, ha az alap kezelője ABAK és nem vetette magát alá a Kbftv. egészének.

○ A. százmillió forint

○ B. ötszázmillió forint

○ B. Igen.

○ C. Csak akkor, ha a kockázati tőkealapok bkibocsátására nyilvános nyíltvégű formában került sor.

○ A. A kockázati tőkebefektetés, illetve magántőke-befektetés jellegzetességeinek részletes leírását, a működési feltételek ismertetését.

○ C. A kockázati tőkealap-kezelőre, mint befektetési alapkezelőre vonatkozó adatokat! (cégneve, székhelye; a cégbejegyzésének száma, helye és ideje; a Felügyelettől kapott tevékenységi engedélyének száma, dátuma; a vezető állású személy neve, szakmai önéletrajza; a könyvvizsgáló neve, engedélyének száma)

○ B. a nyilvános befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzésének feltételeit kell teljesíteni."

○ C. induláskor a zártkörű befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzésének feltételeit kell teljesíteni, de ha a befektetési jegyeket tőzsdére vagy multilaterális kereskedési helyszínre is bevezetik, akkor a bevezetéskor a nyilvános befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzésének feltételeit is teljesíteni kell.

○ A. a befektetési alapkezelő saját tőkéjével azonos

○ B. a befektetési alapkezelő induló tőkéjével azonos

○ B. a befektetési alapkezelő nettó eszközértéke alapján

○ C. a befektetési jegyek tőzsdei árfolyama alapján

○ A. A letétkezelő.

○ C. A letéti őrzési számlavezető.

○ A. Az alapkezelő a befektetőket pótbefizetésre szólítja fel, az alap helyzetének rendezése okán.

○ C. A felügyelet felügyeleti biztos nevez ki az alapkezelőhöz az alap helyzetének rendezése érdekében.

○ B. Az ÁÉKBV alapkezelő.

○ C. Az értékbecslő.

○ A. Mivel egyszer a befektetők kárára, egyszer a befektetők javára számolja el magát az alapkezelő nem kell tenni semmit.

○ C. A befektető panasza esetén a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget haladéktalanul ki kell fizetni.

○ B. Amennyiben a hiba mértéke pozitív, azaz az alap tényleges nettóeszközértéke magasabb a kimutatott, közzétett nettó eszközértéknél, akkor az alapkezelő ezt az összeget sikerdíjként leszámlázza az alap felé, az ily módon csökkentett nettó eszközérték már meg fog egyezni a közzétett nettó eszközértékkel.

○ C. Amennyiben a hiba mértéke negatív, azaz az alap tényleges nettóeszközértéke alacsonyabb a kimutatott, közzétett nettó eszközértéknél, akkor jelezni kell a letétkezelőnek és a letétkezelő köteles a negatív jellegű különbözetet az alap számlájára befizetni, az így kiegészített nettó eszközérték már meg fog egyezni a közzétett nettó eszközértékkel.

○ B. Nyilvános és zártkörű befektetési alapok.

○ C. ÁÉKBVK-k és ABA-k

○ B. A zártvégű befektetési alap befektetési jegyei az alap futamideje alatt a befektetők kezdeményezésére – jogszabályban meghatározott kivételekkel - nem válthatók vissza.

○ C. A zártvégű befektetési alapok a futamidejük alatt forgalomba hozatal útján újabb befektetési jegyeket bocsáthatnak ki.

○ B. A nyíltvégű befektetési alapok kizárólag nyilvánosan működhetnek.

○ C. A nyíltvégű befektetési alapok kizárólag zártkörűen működhetnek.

○ A. Nem.

○ C. Csak abban az esetben, ha ezt megelőzően az alternatív befektetési alapkezelő (ABAK) is átalakul ÁÉKBV alapkezelővé.

○ A. Nem.

○ C. Csak ABAK által kezelt ABA által kibocsátott befektetési jegyek esetében.

○ A. Kizárólag a nyílt végű befektetési alapjegyeket.

○ B. Kizárólag a zárt végű befektetési alapjegyeket.

○ B. Azt, hogy az alapkezelőnél milyen kiemelt szolgáltatások érhetőek el az alap által kibocsátott befektetési jegyek megvásárlása esetén.

○ C. Azt, hogy a befektetők kiemelt figyelemben részesülnek az alapkezelés során.

○ A. Az alap forgalmazási adatairól készített elemzés hetente történő elkészítése és közzététele.

○ B. Az alap működési kockázatainak a közzététele a befektetők és a Felügyelet felé.

○ B. Úgy, hogy a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványának másolatát postai úton beküldi a szolgáltatóhoz, és egyúttal igazolja, hogy számára vele egy magyarországi székhelyű biztosító életbiztosítási szerződést kötött.

○ C. Úgy, hogy a személyazonossága igazolására alkalmas adatokat telefonon bediktálja a szolgáltatónak, és egyúttal arról is tájékoztatást ad, hogy vele egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás ügyfélszámla szerződést kötött.

○ A. nem köteles vizsgálni.

○ B. vizsgálhatja.

○ B. az önkormányzatnak tesz bejelentést.

○ C. a felügyeleti jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknak tesz bejelentést.

○ A. a bejelentése nyomán eljáró hatóság eljárása lezárásáig nem teljesítheti.

○ C. az eljáró hatóság kifejezett engedélyéig nem teljesítheti.

○ A. A bejelentéssel érintett ügyfél előtt titokban kell tartani a pénzmosásra utaló tényt.

○ B. A bejelentéssel érintett ügyfél előtt titokban kell tartani a bejelentést kezelő hatóság személyét.

○ A. az adatrögzítéstől illetve bejelentéstől (felfüggesztéstől) számított 5 évig köteles megőrizni, azzal, hogy az üzleti kapcsolat létesítésével birtokába került adatok megőrzési ideje az üzleti kapcsolat kezdetével kezdődik.

○ B. az adatrögzítéstől illetve bejelentéstől (felfüggesztéstől) számított 5 évig köteles megőrizni, azzal, hogy az üzleti kapcsolat létesítésével birtokába került adatok megőrzési ideje az üzleti kapcsolat megszűnésekor kezdődik.

○ A. Az ügyfél adatainak rögzítése.

○ C. Nyilatkozattétel a tényleges tulajdonos személyére vonatkozóan.

○ B. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályok értelmében az azonosítás az ügyfél korábbi üzleti kapcsolataira, ügyleti megbízásaira vonatkozó információk írásban történő rögzítését jelenti.

○ C. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályok értelmében az azonosítás az ügyfél átvilágítási intézkedések elvégzését jelenti.

○ A. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályok értelmében „személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány az anyagkönyvi kivonat.

○ C. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályok értelmében „személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány az iskolai bizonyítvány.

○ B. eseti jogviszony (eseti megbízás) létrejöttekor kizárólag akkor köteles ügyfél-átvilágítást végezni, ha pénzmosásra utaló körülmény merül fel.

○ C. eseti jogviszony (eseti megbízás) teljesítésekor kizárólag akkor köteles adatrögzítést végezni, ha a több, egymással összefüggő ügyleti megbízások értéke eléri vagy meghaladja a 4.500.000 Ft-ot.

○ A. Az üzleti kapcsolat létesítésekor.

○ C. Ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.

○ A. Amennyiben az ügyfele a felügyeleti jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.

○ C. Amennyiben az ügyfele egy másik, Pmt. hatálya alá tartozó befektetési vállalkozás és az ügyfél kockázati szintje alacsony.

○ A. Amennyiben az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás elvégzése után pénzmosásra utaló adat merül fel, a szolgáltatónak nem kell a fokozott ügyfél-átvilágítás szabályai szerint eljárnia.

○ B. A szolgáltató a tényleges tulajdonost kizárólag fokozott ügyfél-átvilágítás keretében azonosítja.

○ A. Az ügyfél adatait tartalmazó dokumentumok másolatai alapján, amelyeket az ügyfél fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott e-mail üzenetben juttat el a szolgáltató számára.

○ C. Az MNB által kiállított igazolás alapján, amelyben az MNB közli a szolgáltatóval az ügyfél adatait, és tanúsítja, hogy az azokat tartalmazó eredeti dokumentumok számára bemutatásra kerültek.

○ B. A Terrorista Elhárító Központ (TEK)

○ C. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)

○ A. Nem, a Pmt. hatálya kizárólag a befektetési vállalkozás, hitelintézet alkalmazottaira terjed ki.

○ C. Nem, a Pmt. hatálya kizárólag a befektetési vállalkozás, hitelintézet alkalmazottaira továbbá azok közeli hozzátartozójára és a velük egy háztartásban élőkre terjed ki.

○ B. Az ügyfél által tett szóbeli vagy írásos nyilatkozattal.

○ C. A pénzeszköz törvényes forrását, csak befektetési vállalkozás alapításakor kell igazolni, így normál jogviszony alapján az intézmény a pénzeszköz törvényes forrását nem kérdőjelezheti meg.

○ B. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága

○ C. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara

○ B. Nem.

○ C. Az adótörvényekben fennálló szabályok figyelembevételével igen.

○ B. Nem.

○ C. Bejelentés vagy felügyeleti engedély nélkül szolgáltatást nyújtó vállalkozás esetében erre nincs szükség.

○ A. A befektetési vállalkozás vezetőit eltilthatja a foglalkozásuktól.

○ C. Pénzbírságot szabhat ki, melynek mértékének a cselekménnyel arányosnak kell lennie, de a bírság felső határa nem korlátozott.

○ B. Nem.

○ C. Csak az érintett, és vizsgált személy hozzájárulása esetén.

○ A. A befektető az a személy, aki a Befektető-védelmi Alapnak tagja.

○ C. A befektető kizárólag a befektetési vállalkozás, a kollektív befektetési forma, vagy a befektetési alapkezelő.

○ B. forgalmazónak minősül

○ C. magas kockázatvállalási hajlandóságú ügyfélnek minősül

○ A. Kizárólag befektetési alappal kötött szerződés alapján.

○ C. Kizárólag tőzsdével kötött szerződés alapján.

○ A. Kizárólag a befektetési vállalkozás pénzét, egyéb vagyontárgyát

○ B. Kizárólag az állam pénzét, egyéb vagyontárgyát.

○ A. kizárólag jogi személy

○ B. kizárólag természetes személy

○ A. a befektetési vállalkozás

○ C. a magánnyugdíjpénztár

○ A. Nem, mert a Tpt. szerint befektető az a személy, aki a befektetési alapkezelővel vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát a tőkepiac, illetve a szabályozott piac, tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja.

○ C. Igen, a Bszt. szerinti "Ügyfél", azaz aki a Bszt. hatálya alá tartozó szolgáltatást vesz igénybe, az Alap feladatainak ellátása során befektetőnek minősül.

○ B. A Kbftv.-ben meghatározottak szerint befektető az a személy, aki a befektetési alappal vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát a tőkepiac, illetve a szabályozott piac, tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja.

○ C. A Kbftv.-ben meghatározottak szerint befektető az a személy aki értékpapírt ad el.

○ A. Csak a vevő.

○ B. A vevő és az eladó egyaránt befektetőnek minősül.

○ B. Igen.

○ C. Kizárólag akkor, ha a befektetési egységeket befektetési vállalkozásnál nyitott értékpapírszámlán tartják nyilván.

○ A. A forgalmazó az a személy, aki az értékpapírok átruházására vonatkozó szabályok szerint értékpapírt ruház át.

○ B. A forgalmazó az értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető jogi személy.

○ A. Az értékpapír forgalomba hozatalához minden esetben kötelező a forgalmazó igénybevétele.

○ C. Kizárólag akkor, ha a Magyar Nemzeti Bank mint felügyeleti hatóság a forgalmazó igénybevételét egyedi határozatával előírja.

○ B. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír reklámozása.

○ C. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír átruházása.

○ A. kizárólag hitelintézet

○ B. kizárólag befektetési vállalkozás

○ A. ...az értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet.

○ B. ...a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zárt körű forgalomba hozatala esetén a kibocsátáshoz szükséges szakértelem biztosítása érdekében igénybe vett, törvényben meghatározott befektetési szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató.

○ A. Igen, forgalmazó az értékpapír forgalomba hozatala során a kibocsátáshoz szükséges szakértelem biztosítása érdekében közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet igénybevétele ebben az esetben kötelező.

○ C. Csak ha a részvények okirati formában kerülnek előállításra.

○ A. Nem, mert a kft. üzletrészkibocsátás nem tartozik a Tpt. hatálya alá, a kft. üzletrésze nem sorozatban kibocsátott értékpapír.

○ B. Nem, mert a kft. nem bocsáthat ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt (kötvényt).

○ B. Nem, mert a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zárt körűen kerül forgalomba.

○ C. Nem, mert a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nem nyilvános kibocsátás útján kerül forgalomba.

○ A. Csak akkor, ha a jegyzési garanciavállalást megfelelő befektetési politikával támasztja alá.

○ C. Ha részt vesz az értékpapír forgalomba hozatalában, akkor nem.

○ A. Igen, mert a forgalomba hozatalhoz szükséges szakértelem csak így biztosítható.

○ C. Nem, mert a részvények zárt körű forgalomba hozatala esetén még akkor sem keletkezne ilyen kötelezettség, ha a befektetési vállalkozás jegyzési garanciát is vállalna a tőkeemelés során kibocsátott saját részvények forgalomba hozatala során.

○ B. A kibocsátó az a személy, aki az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a befektető nevében vállalja.

○ C. A kibocsátó az a személy, aki az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését nem vállalja.

○ A. a befektető

○ C. a garanciaalap

○ B. a Magyar Nemzeti Bank

○ C. a befektető

○ A. A kibocsátó arra vállal kötelezettséget, hogy az értékpapír hasznot hoz a befektetőknek.

○ B. A kibocsátó arra vállal kötelezettséget, hogy az értékpapírjait minden esetben a tőzsdén forgalmazzák.

○ A. az értékpapír jogosultja

○ C. a Befektető-védelmi Alap

○ A. A forgalmazóval szemben.

○ C. A befektetési alapkezelővel szemben.

○ A. Részvény.

○ C. Kötvény.

○ A. Amennyiben az értékpapír okirati formában került előállításra, akkor az értékpapír nyomdánál.

○ B. Amennyiben az értékpapír dematerializált formában került előállításra, akkor a központi értéktárnál. (KELER Zrt.)

○ A. Az értékpapírok előállítását végző értékpapírnyomda.

○ B. Az Államadósság Kezelő Központ.

○ A. Annak a szabályozott piacnak, (Tőzsde, MTF, OTF) amely piacra a nyilvánosan működő részvénytársaság értékpapírjait bevezették.

○ B. A forgalmazónak.

○ B. A szabályozott piac bármely, a jogszabályok által szabályozott keretek között működő piac.

○ C. A szabályozott piac minden, tőzsdének nem minősülő, piacműködtető által működtetett piac.

○ A. Az adott piac nem lehet tőzsde.

○ B. Az adott piac a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságánál bejelentésre kell, hogy kerüljön.

○ A. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság

○ C. a multilaterális kereskedési rendszer

○ A. az Európai Unió tagállamának tőzsdéje

○ B. a Budapesti Értéktőzsde Zrt.

○ A. illetékes felügyeleti hatóság által kiadott engedély

○ C. rendszeres időszakonként, meghatározott időben történő működés

○ A. Igen, mert a hét minden napján 24 órában, azaz rendszeres időközönként működik.

○ C. Igen, bár ez a piac nem szerepel a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett, a szabályozott piacokról készített jegyzékben, de engedéllyel nem kell rendelkeznie.

○ A. Tőzsdének. (BÉT)

○ B. Szervezett kereskedési rendszernek. (OTF)

○ B. ...a BÉT Árupiac és a BÉTa piac nem minősül szabályozott piacnak.

○ C. ...a BÉT Azonnali piaca, a BÉT Származékos piaca, a BÉT Árupiaca, a BÉTa piac továbbá az Xtend és az Xbond piac is szabályozott piacnak minősül.

○ A. Nem, mert nem rendelkezik a székhelye szerinti felügyeleti hatóság engedélyével.

○ C. A Budapesti Értéktőzsdének nincs ilyen piaca.

○ A. Az Xtend piac szabályozott piacnak minősül, mert az Xtend piacon részvényekkel kereskednek.

○ B. Az Xbond piac szabályozott piacnak minősül, mert az Xbond piacon a vállalati kötvények mellett államkötvényekkel is kereskednek.

○ B. Az MNB, mint felügyelet meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.

○ C. Az MNB, mint felügyelet ellátja a törvényben meghatározott versenyfelügyeleti feladatokat.

○ A. engedélyezési eljárás

○ B. fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás

○ B. Ha a befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató illetve tőkepiaci közvetítő megsérti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseit.

○ C. Ha versenyhivatali eljárásnak volna helye, de azt elmulasztották.

○ A. Ha a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének megalapozott gyanúja legalább két, az MNB által ellenőrzött személy, illetve szervezet esetében fennáll.

○ C. Ha az MNB korábban hozott határozatainak teljesülését szükséges ellenőrizni.

○ B. az MNB hivatalból sosem indíthat fogyasztóvédelmi eljárást

○ C. ha a jogsértő magatartás már megszűnt

○ A. Tájékoztatja a Gazdasági Versenyhivatalt annak érdekében, hogy az versenyfelügyeleti eljárást indítson.

○ C. Haladéktalanul pénzbírságot szab ki e személlyel, illetve szervezettel szemben.

○ A. "Ügyfél" - aki fogyasztóként fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújt be, vagy akire nézve az MNB által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

○ C. "Ügyfél" - akire nézve az MNB jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg, vagy akit az MNB ellenőrzése alá von.

○ A. Nem, Magyarországon vállalkozási szabadság van, ilyen intézkedést az MNB nem alkalmazhat.

○ C. Kizárólag abban az esetben, ha ez nem érinti a fogyasztók széles körét.

○ A. Kizárólag az MNB-t, ő döntött a szakértő igénybevételéről.

○ C. Az államot.

○ A. A Pénzügyminisztérium Közfelügyeleti Hatósága.

○ B. A Nemzeti Akkreditáló hatóság (NAH).

○ A. Nem, erre csak abban az esetben van lehetősége az MNB-nek, ha a függő ügynök megbízójának, azaz a befektetési vállalkozásnak a jogi képviselői is jelen vannak az ellenőrzési eljárás lefolytatása során.

○ B. Csak ha a függő ügynök megbízójának (befektetési vállalkozás) jogi képviselője az MNB felkérésére jelezte, hogy nem kíván az ellenőrzési eljárásban részt venni.

○ A. Egymillió forint.

○ C. Hárommilliárd forint.

○ A. Nem, az MNB kizárólag az ellenőrzött szervezettel szemben szabhat ki bírságot.

○ C. Nem, de az ellenőrzött szervezet vezetője, illetve vezető állású személye átvállalhatja az ellenőrzött szervezettel szemben kiszabott bírságot.

○ A. A befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt felfüggesztheti.

○ B. A befektetési vállalkozáshoz felügyeleti biztost rendelhet ki.

○ A. elláthatja a tőzsde általános képviseletét

○ C. a Befektető-védelmi Alapba történő rendkívüli befizetés teljesítésére kötelezheti

○ A. A kibocsátót meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti.

○ B. Az MNB a forgalmazó költségére külön tájékoztatót tesz közzé a honlapján a forgalmazó tudomására jutott tényekről és körülményekről.

○ B. Ha nem ért egyet a befektetési vállalkozás igazgatósága által hozott döntésekkel.

○ C. Ha más hatáskörrel rendelkező hatóságnál eljárást kezdeményez.

○ A. Nem, erre a Felügyeletnek nincs lehetősége, és a már kiadott Hatósági bizonyítványt sem vonhatja vissza.

○ C. Csak a vizsga letételét megelőzően teheti meg.

○ B. Figyelmeztetést ad ki.

○ C. A Felügyelet közvetlenül nem szankcionálhat, de kérheti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot (ESMA), hogy helyette eljárva a nevében a legsúlyosabb szankciókat alkalmazza.

○ A. Nem. Erre csak a kibocsátó kérése alapján kerülhet sor.

○ C. Nem, ilyen esetben az MNB kéréssel fordulhat az adott szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer vagy szervezett kereskedési rendszer piacműködtetőjéhez, hogy járjon el a kibocsátóval szemben a Felügyelet nevében.

○ B. A jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség legfeljebb huszonháromszorosa, ha a nyereség vagy a veszteség összegszerűen meghatározható.

○ C. A jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség legalább háromszorosa, ha a nyereség vagy a veszteség összegszerűen nem határozható meg.

○ A. A Fogyasztóvédelmi Hatóság.

○ B. A Közfelügyeleti Hatóság.

○ B. Nem.

○ C. Kizárólag akkor, ha erre az MNB, mint felügyeleti hatóság határozatával kötelezi.

○ A. Biztosítania kell az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, azonban nem kell, hogy gondoskodjon a biztonsági rendszer kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról.

○ B. Biztosítani kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal valósidejű wifi-n keresztüli folyamatos hozzáférési lehetőségét.

○ B. Kizárólag akkor, ha pénzügyi szolgáltatási tevékenységet is végez.

○ C. Kizárólag akkor, ha árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet is végez.

○ A. Húszmillió forint.

○ B. Hétszázötvenezer euró.

○ A. Hétszázötvenezer euró.

○ B. Százötvenezer euró.

○ B. Pénzbeli vagy nem pénzbeli hozzájárulással, ideértve a szellemi apportot is.

○ C. Kizárólag ingatlan apporttal.

○ B. Igen, minden korlátozás nélkül.

○ C. Kizárólag akkor, ha az alapító a Magyar Nemzeti Bank.

○ A. legalább egy

○ C. legalább három

○ A. A vezető tisztségviselő és a felügyelő bizottság tagja.

○ B. Az ügyvezető és az üzletágvezető, függetlenül attól, hogy a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó belső szabályzat ilyenként meghatározta-e.

○ A. B kategóriás jogosítvánnyal kell rendelkezniük.

○ C. Windows 8.0-ás és Excel számítógépes ismeretekkel kell rendelkezniük.

○ B. Nem.

○ C. Kizárólag akkor, ha a vezető állású személy nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel.

○ B. Korlátolt felelősségű társaságként.

○ C. Bármilyen gazdasági társasági formában.

○ B. szövetkezetként

○ C. korlátolt felelősségű társaságként

○ A. A befektetési vállalkozásnak az MNB, mint felügyeleti hatóság engedélye megszerzése után már nem szükséges az informatikai rendszerét felülvizsgálnia.

○ C. A befektetési vállalkozás az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését és ennek keretében a rendszer felülvizsgálatát és aktualizálását tízévente köteles elvégezni.

○ B. A rendszer biztonsági kockázatokkal arányos vírus- és más rosszindulatú program elleni védelméről.

○ C. A távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről.

○ A. A levélszemét törléséről.

○ B. Azon monitorok cseréjéről, melyek képfrissítési rátája nem éri el a technika mindenkori állása alapján elvárható legalacsonyabb értéket.

○ A. Az alkalmazott szoftvereszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek.

○ C. A befektetési vállalkozás által fejlesztett vagy megrendelésre készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek.

○ A. a végső ügyfelek azonosított célpiacának meghatározása

○ C. a kialakított pénzügyi eszköz rendszeres felülvizsgálata

○ B. A befektetési vállalkozás által kiválasztott bank által megállapított devizaárfolyamon.

○ C. Az Európai Központi Bank által megállapított devizaárfolyamon.

○ A. Nem, csak olyan informatikai vállalkozással köthet a befektetési vállalkozás kiszervezésre irányuló szerződést, amely vállalkozásban legalább 25%-os mértékű részesedéssel rendelkezik.

○ C. Nem, csak olyan informatikai vállalkozással köthet a befektetési vállalkozás kiszervezésre irányuló szerződést, amely vállalkozásban 100%-os mértékű részesedéssel rendelkezik.

○ A. A kockázati szempontból elkülönítetten vezetett füzetben, tűzbiztos széfben és gondoskodnia kell azonos időpontra vonatkozó azonos adatokat tartalmazó másolat fizikailag eltérő, de ugyanolyan biztonsági szintű helyen való tárolásáról.

○ C. A székhelyszolgáltató által nyújtott alkalmilag igénybe vett irodában.

○ A. Igen, a jogszabály lehetővé teszi, hogy két cégben is betölthessen ilyen pozíciót.

○ B. Csak abban az esetben, ha az MNB mindkét cég összeférhetetlenségi politikáját ellenőrizte, és nem emelet kifogást.

○ A. ...legalább két tanúval igazolja, hogy büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel rendelkezik, legalább egy éves szakirányú szakmai- és vezetői gyakorlattal, valamint jó üzleti hírnévvel rendelkezik.

○ C. ...nyilatkozik, hogy büntetlen előéletű, és felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és legalább egyéves szakirányú szakmai- és vezetői gyakorlattal, valamint jó üzleti hírnévvel rendelkezik.

○ A. Igen, sőt ebben az esetben az induló tőke akár 50.000 euró is lehet.

○ C. Abban az esetben, ha portfóliókezelési tevékenységi engedéllyel is rendelkezik, igen.

○ B. Nem.

○ C. Abban az esetben, ha portfóliókezelési tevékenységi engedéllyel is rendelkezik, nem.

○ B. Nem.

○ C. Csak abban az esetben, ha a kiegészítő szolgáltatások közül is legalább egy szolgáltatás végzését felvállalja.

○ A. Kizárólag akkor, ha nélküle nem lenne meg az MTF működtetés jogszabályi feltételeként előírt három ténylegesen aktív tag, illetve résztvevő vagy felhasználó.

○ B. Nem.

○ B. Legfeljebb 10.000.000,- forinttal.

○ C. Legalább 75.000 euróval.

○ A. Igen, nincs ilyen jogszabályi elvárás.

○ C. Amennyiben a személyi feltételeket nem bírja másképp biztosítani, akkor az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása alól a befektetési vállalkozás tulajdonosai egy ideig felmentvényt adhatnak.

○ B. A függő ügynök a saját tevékenységéért maga felel.

○ C. A Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti hatóság.

○ A. kizárólag befektetési szolgáltatás közvetítéséhez

○ C. kizárólag árutőzsdei szolgáltatás közvetítéséhez

○ B. A többes ügynök legalább két befektetési vállalkozással köteles egyidejűleg közvetítésre irányuló szerződéses kapcsolatban állni.

○ C. A többes ügynök minden esetben több befektetési vállalkozással áll egyidejűleg közvetítésre irányuló szerződéses kapcsolatban.

○ A. Ha a függő ügynök tevékenységi engedélye erre kiterjed.

○ B. Ha a függő ügynök természetes személy.

○ A. Ha a Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti hatóság a függő ügynök részére tevékenységi engedélyt adott ki.

○ C. Ha erre valamely ügyféltől megbízást kap.

○ B. A befektetési szolgáltatást igénylő ügyfelek megbízásából.

○ C. A befektetési vállalkozás és az ügyfél együttes megbízásából.

○ A. Nem.

○ C. Igen, de kizárólag egy közvetítőt vehet igénybe.

○ B. A többes ügynök által közvetített befektetési szolgáltatást igénybevevő ügyféltől.

○ C. A tőkepiaci többes ügynök senkitől sem nem jogosult jutalékra, a tevékenységét csak ingyenesen láthatja el.

○ A. Tőkepiaci függő ügynök kizárólag természetes személy lehet.

○ B. Tőkepiaci függő ügynök kizárólag jogi személy lehet.

○ B. Arról, hogy a többes ügynök megbízóján kívül milyen egyéb befektetési vállalkozások, illetve árutőzsdei szolgáltatók találhatók a tőkepiacon.

○ C. Arról, hogy rendelkezik a Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti hatóság által kiadott tevékenységi engedéllyel.

○ A. Nem, függő ügynök kizárólag közvetítőt vehet igénybe.

○ C. Nem, a függő ügynök minden esetben személyesen köteles eljárni.

○ A. Ha a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek már nem állnak fenn.

○ C. Ha a tevékenységére vonatkozó szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi.

○ B. a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság

○ C. a Pénzügyi Békéltető Testület

○ A. Nem, ilyen tevékenységet csak Magyarország területén székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező függő ügynök végezhet.

○ B. Igen, de csak akkor, ha legalább 10 éve folytat már a székhelye szerinti EGT-államban közvetítői tevékenységet.

○ A. A Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti hatóság a függő ügynököt nem veszi nyilvántartásba.

○ B. A függő ügynök további közvetítőt már nem vehet igénybe.

○ A. Nem. A Bszt. erre nem ad lehetőséget.

○ B. Nem! A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény ezt kifejezetten tiltja és a Gazdasági Versenyhivatal szankcionálja.

○ A. Az 1) és a 2) pontban meghatározott feltételek együttes teljesülése esetén.

○ B. A 2) és a 3) pontban meghatározott feltételek együttes teljesülése esetén.

○ B. Befektetési vállalkozás nem, de függő ügynök korlátozás nélkül végezhet több befektetési vállalkozás számára közvetítői tevékenységet.

○ C. Csak abban az esetben, ha a közvetítői tevékenység nem érinti a fogyasztók széles körét.

○ A. Igen, amennyiben a függő ügynök szerepel a Felügyelet függő ügynökökről vezetett nyilvántartásában.

○ B. Csak abban az esetben, ha az elmúlt öt évben a Felügyelet jogerős határozattal nem marasztalta el.

○ A. Igen, mert a függő ügynök az őt megbízó befektetési vállalkozás nevében (a Bszt.-ben foglaltak szerint) a szerződéskötés során, külön felhatalmazás hiányában is cégképviseleti joggal rendelkezik, és a függő ügynök a vele szerződéses kapcsolatban lévő befektetési vállalkozás teljes felelősségvállalása mellett végzi a tevékenységét.

○ C. Igen, mert a függő ügynök az őt megbízó befektetési vállalkozás nevében (a Bszt.-ben foglaltak szerint) a szerződéskötés során, külön javadalmazás esetén cégképviseleti joggal rendelkezik, és a függő ügynök a vele szerződéses kapcsolatban lévő befektetési vállalkozás teljes felelősségvállalása mellett végzi a tevékenységét.

○ B. A függő ügynök nem tart kapcsolatot a befektetési vállalkozás ügyfelével, ezáltal tájékoztatást sem kell nyújtania a leendő szerződő fél vagy az ügyfél részére.

○ C. A függő ügynök a leendő szerződő felet, ügyfelet nem tévesztheti meg, a marketingközlemény marketing jellegét nem kell feltüntetnie a nyomtatványokon, egyéb tájékoztató anyagokon.

○ A. Igen, a jogszabályok lehetővé teszik további közvetítői szintek kialakítását, a szintek száma azonban korlátozott. A befektetési vállalkozás alatt áll a függő ügynök és alatta már csak öt további közvetítői szintet lehet kialakítani.

○ C. Igen, a jogszabályok lehetővé teszik további közvetítői szintek kialakítását, a szintek száma nem korlátozott.

○ A. Középfokú iskolai végzettség és legalább öt éves szakmai gyakorlat.

○ C. Jogi diploma és legalább hároméves szakmai gyakorlat.

○ B. Nem.

○ C. Kizárólag akkor, ha az ügyvezető erre kifejezett engedélyt ad.

○ A. jelentést készít

○ B. ajánlásokat bocsát ki

○ A. nem

○ C. kizárólag heti egy alkalommal

○ A. Minden esetben az igazgatóság.

○ B. Minden esetben a felügyelő bizottság.

○ A. Minden esetben az igazgatóság.

○ B. Minden esetben a felügyelő bizottság.

○ B. Az igazgatóság elnöke.

○ C. Az ügyvezető.

○ A. Erre vonatkozóan nincs speciális jogszabályi előírás.

○ B. Díjazásuk kizárólag fix bérelemeket tartalmazhat.

○ B. A befektetési vállalkozás csak az MNB, mint felügyeleti hatóság erre vonatkozó felhívására köteles információt szolgáltatni a belső ellenőrré kinevezett személyről.

○ C. A befektetési vállalkozás a megbízás kezdetét követő egy éven belül köteles az MNB-nek, mint felügyeleti hatóságnak bejelenteni a belső ellenőr személyét.

○ B. A befektetési vállalkozás könyvvizsgálója.

○ C. A magyar állam.

○ A. portfóliókezelés pénzügyi eszközre befektetési szolgáltatás esetén

○ C. sajátszámlás kereskedés pénzügyi eszközre befektetési szolgáltatás esetén

○ A. hatékony megoldásokat, folyamatokat és mechanizmusokat dolgoz ki a vállalkozás tevékenységeivel összefüggő kockázatok kezelésére

○ C. a befektetési vállalkozás kockázatkezelési politikáinak és eljárásainak megfelelőségének felügyelete

○ A. Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület támogatása a kockázatvállalási stratégia végrehajtásának felügyeletében.

○ C. Szakvélemény elkészítése a vezető állású személyek számára a befektetési vállalkozás aktuális és a jövőbeni kockázatvállalási stratégiájáról és kockázatvállalási hajlandóságáról.

○ B. A befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezetője.

○ C. Az MNB, mint felügyeleti hatóság.

○ A. A felügyelőbizottság elnöke.

○ B. Az ügyvezető.

○ B. A megfelelési vezető az üzleti területet irányító vezetőnek van alárendelve.

○ C. A megfelelési vezető a back office vezetőnek van alárendelve.

○ A. A back office feladata.

○ B. A felügyelő bizottság feladata.

○ A. Abban az esetben, ha a befektetési vállalkozás tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd eurót.

○ B. Abban az esetben, ha a befektetési vállalkozás tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmillió forintot.

○ A. A működésből eredő kockázatokat.

○ B. Az ügyfél koncentrációból eredő kockázatokat.

○ B. Ha a befektetési vállalkozás mérleg szerinti eredménye meghaladja a százmillió forintot.

○ C. Ha a befektetési vállalkozás mérleg szerinti és mérlegen kívüli kötelezettségvállalása nem éri el a százmillió forintot.

○ A. A befektetési vállalkozás panaszvédelmi felelőse.

○ C. A Pénzügyi Békéltető Testület.

○ A. Nem, a magyar jogszabályok foglalkoztatáspolitikai okokból nem adnak rá lehetőséget.

○ C. Kizárólag akkor, ha az összeférhetetlenségi politikában foglaltakat a befektetési vállalkozás számára kedvezően módosítják és az MNB nem emel ellene kifogást.

○ B. ...felsőfokú iskolai végzettséggel, legalább hároméves szakirányú szakmai gyakorlattal valamint megfelelő területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik. Továbbá igazolja, hogy hírhedt az üzleti életben.

○ C. ...középfokú nyelvvizsgával és legalább hároméves szakirányú szakmai gyakorlattal, valamint megfelelő területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik.

○ A. A befektetési vállalkozás tulajdonosai határozzák meg a vonatkozó feltételeket és a nyilvántartás módját a befektetési vállalkozás alapszabályában rögzítik.

○ C. A Tpt.-ben rögzített szabályok alapján az MNB határozza meg a feltételeket és a nyilvántartás módját.

○ A. A befektetési vállalkozás tulajdonosai.

○ B. A Felügyelet.

○ A. Az MTF Multilaterális Kereskedési Platform Zrt.

○ C. A KELER Központi Értéktár Zrt.

○ B. Megbízás felvétele és továbbítása pénzügyi eszközre befektetési szolgáltatási tevékenységet.

○ C. Befektetési elemzés és pénzügyi elemzés befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő tevékenységet.

○ B. A nemzetgazdaságért felelős miniszter engedélye.

○ C. A kormány engedélye.

○ A. Korlátolt felelősségű társaság formájában.

○ C. Bármilyen gazdasági társasági formában.

○ A. Ötvenmillió forinttal.

○ C. Ötmilliárd forinttal.

○ A. Tizenötmillió forint.

○ C. Egymilliárd-ötszázmillió forint.

○ B. Nem.

○ C. Kizárólag akkor, ha az adott személy minősített befolyása meghaladja a szavazatok 75%-át.

○ B. Azt, hogy legalább 30 tőzsdei kereskedővel előszerződést kötött.

○ C. Azt, hogy megfelelő, korszerű honlappal rendelkezik.

○ A. Ha a tőzsdei kereskedők száma kettőre csökkent.

○ C. Ha a tőzsde minősített befolyással rendelkező tulajdonosa EGT-tagállamon kívüli székhelyű személy lesz.

○ A. 0.05

○ C. 0.9

○ A. Rendelkeznie kell a Befektető-védelmi Alap tagságával.

○ B. Rendelkeznie kell legalább egy darab, az adott tőzsde által kibocsátott dematerializált részvénnyel.

○ B. Csak az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező másik tőzsde alapíthat.

○ C. Nem.

○ B. Csak az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező tőzsde.

○ C. Nem.

○ A. Igen, mert külföldi székhelyű tőzsde kíván fióktelepet létesíteni.

○ C. Nem, mert a tőzsde fióktelepének alapításához egyáltalán nincs szükség engedélyre.

○ B. Nem, mert az Európai Unióban székhellyel nem rendelkező tőzsde kíván fióktelepet létesíteni, és ehhez nem szükséges az MNB, mint felügyeleti hatóság engedélye.

○ C. Nem, mert a tőzsde fióktelepének alapításához egyáltalán nincs szükség engedélyre.

○ B. elszámolóházi tevékenység

○ C. befektetési szolgáltatás nyújtása